2010. október 9., szombat

Chapter XVIII: Mozgások

Kedden nem történt semmi izgalmas és említésre méltó. Este elkezdtük tervezni, illetve Andreu elkezdte tervezni a szerdai túránkat Supergához. Ez egy hatlamas templom a hegy tetején a Pó túloldalán. Mivel tele vagyunk szabadidővel ezért túrázni fogunk nem vonatozni ahogy a gazdagok csinálják.

Reggel mikor felkeltünk nem nagyon sütött a nap, így majdnem otthon maradtunk, de végül elszántuk magunkat és felkerekedtünk. Mire a hegy lábához értünk már a nap is sütött szóval minden klappolt. 2 óra alatt fel is értünk a templomhoz, ami tényleg nagyon szép volt, de amit mindenki dicsért, a kilátást, azt sajnos nem tudtuk értékelni mivel túl felhős volt az ég. 1940 körül lezuhant itt a torinoi focicsapat teljes egészében, épp Portugáliából jöttek haza. Elég nagy emlékmű van nekik szentelve, amin az áll, hogy az olasz nemzeti csapat 10 játékosa is a torinoi csapatból került ki, és a magyarok ellen játszottak valami fergeteges meccset, ami a történelme is bekerült. Erről a meccsről nem hallottam még de biztos nagy volt. A wikin is csak egy meccset találtam, 1-1 lett nem tudom miért olyan izgi ez. Who cares its the past :D

Minden pesszimizmusom ellenére volt touch rugby edzés és ráadásul jó volt! Igaz csak négyen voltunk de jó edzést tartott Mattia, így a végén még csapat is lesz! 20án lesz még egy nyílt nap hátha akkor többen leszünk majd.

Etse volt az első nagy buli. Spanyol este volt, bár mire odaértem ebből nem látszott semmi sem. 8tól ingyen lehetett spanyol kaját enni, utána meg salsa bemutató volt. kb éjfélre értünk oda akkor már csak buli volt, semmi műsor. A hely körübelül úgy nézett ki mint az Eurotripben a szórakozóhely Pozsonyban. Jó volt nagyon, de már alig álltam a lábamon a sok séta és a rugby miatt. Minden héten lesz egy ilyen buli, ahol valamilyen nemzet zenéje, kajája lesz szóval no hurry.

Csütörtökön csak pihentünk otthon, körübelül 2kor ébredtünk fel. Este a menzán kitaláltuk egy indiai barátunkkal, hogy másnap elmegyünk a tengerpartra strandolni. Nem sikerült túl sok embert rábeszélni este, hogy jöjjenek velünk így csak 4en készülődtünk. Egyiptomi, indiai, spanyol no meg egy magyar.

Persze mikor reggel felkeltünk megint lógott az eső lába, de úgy döntöttünk, hogy 150 km-rel arrébb jobb idő lesz. 11re oda is értünk Savona városába, ahol kicsit tényleg sütött a nap. Beugrottunk egy újságoshoz, hogy a képeslapok alapján megnézzük, hogy miket érdemes meglátogatni. Két régi torony volt a lapokon meg egy erőd. Úgy döntöttünk, hogy elmegyünk az erődhöz először ami a kikötő mellett található. Hihetetlen volt az egész, mintha valami élethű játékból lenne az egész. Bár kicsit kiábrándító volt, hogy már nem tenger mellett van az erőd mivel feltöltötték a tengert hogy legyen elég hely a konténereknek. Azért megérte, ráadásul a másik két hírességét is láttuk az erődből, szóval mehettünk a strandra! Szar idő volt, mert fújt a szél és nem sütött a nap így rajtunk kívül nem volt senki a strandon de ez nem zavart minket mert focizni akartunk úgyis. 3 óra strandfoci után feladtuk és zúztunk haza. Jó nap volt ez is, érdemes volt kimozdulni.

Hétvégére még nincs terv, valószínű elnézünk a helyi decathlonba, úgyis eleget kulturálódtunk a héten :D

Na csocsi

2 megjegyzés:

  1. Bébikém, ezt tudni kell, itt játszottunk először döntőt a VB-n (1938 Franciaország):

    Olaszország - Magyarország 4-2

    Olaszország: Olivieri - Foni, Rava - Serantoni, Andreolo, Locatelli - Biavati, Meazza, Piola, Ferrari, Colaussi
    Magyarország: Szabó - Polgár, Bíró - Szalay, Szűcs, Lázár - Sas, Vincze, Sárosi, Zsengellér, Titkos

    gól: Colaussi (5., 35.), Piola (16., 82.), ill. Titkos (7.), Sárosi (70.)

    VálaszTörlés